Sziklakápolna

SZIKLAKÁPOLNA

Az egykori Verebes-tanyán barlangból kialakított Sziklakápolna megközelíthető a Juno szálloda és a Barlangfürdő felől is. Mindkét irányból a Strand melletti Görömbölyi útra jutunk, ahol tábla mutatja az irányt a Fenyő, majd Brassói utcán át a Sziklatemplomig. (Az úton továbbhaladva - a Bacsinszky András úton - eljuthatunk Görömbölyre). A Sziklatemplomot 1935-ben szentelték fel. Az akkori ún. Verebes-tanyán, két barlangból alakították ki, amelyeket erdetileg juhászok használtak akolként, ember- és jószágszállásként. A barlangot évszázadokkal ezelőtt emberi kéz vájta a tapolcai tufába, s szűk bejáraata 6x8 méteres alapterületű helyiségekbe nyílott, magasságuk is csak közelítette a két métert.

A környezetbe egy ferencesrendi szerzetes, páter Szabó Piusz látta meg a fantáziát és álmodta bele a kápolnát. A tanya tulajdonosa a város akkori képviselőtestületének tagja, Pataky Rudolf 650 négyszögöl területet ajánlott fel a templom céljára. (A föld alatti alagút- illetve barlangrendszer kb. Ilyen alapterületen helyezkedett el.) A terveket Menner László építőművész készítette.

"A terv szerint - ismerjük meg Iglói Gyula kutatásaiból - a juhászok tanyáját két irányban nagyobbították, felfelé és lefelé is növelték a barlang magasságát. A jobb oldali folyosóból alakították volna ki a szent sírt és a keresztelő fülkét. Az oltár mögött egy kör alakú barlangszakaszban három temetkezési hely lett volna: Piusz atyának, Pataky Rudolfnak és a Menner-családnak. A tervből ennek a megvalósítása elmaradt." A megvalósult tervek szerint "a barlang belsejét egymásba fonódó vájárok, tagozatok teszik művészivé, a kőzet megjelenését díszessé. Minden fülkében egy-egy falikar, ezekben egyenként két darab kék fényű, ma már nem ismert, arasznyi hosszú hengeres formájú izzó világított. Az oltár mögötti apszisban sárga színű világítás volt. A szobrokat egy fővárosi szobrász készítette el és ajándékozta a templomnak.

Aki körbesétál a főhajót ölelő alagútrendszeren, lenyűgözi a látvány, a további 'praktikus kihasználás' lehetősége, s minden bizonnyal érdekli, hogyan alakult ki a templom mai látványa. A barlang belmagasságát csak úgy lehetett növelni, hogy az egész térség szintjét több, mint két méterrel süllyesztették. A templom közel huszonöt méter hosszú főhajójának első részében a korábbi, eredeti üreget kiboltozták, jobbra kialakították a mellék oltár helyét, a bal oldalt pedig úgy formálták meg, hogy ott a kórus elhelyezhető legyen. Az előcsarnok mellékoltára és fülkéi csúcsívesek, a főhajó kiképzése pedig a gótikát követi. (Az előcsarnokban négy szoborfülkét aalakítottak ki, az ezekben elhelyezett három szobor is az ismeretlen pesti szobrász ajándéka.)

A főhajótól balra eső részben - ez volt a korábbi másik üreg - alakították ki a sekrestyét úgy, hogy innen földalatti folyosó nyílik félkör alakban az oltár mögé. Néhány év elteltével ezt bővítették. A felszentelést követő fél évtizedben a templomhajót teljesen körbevájták.1940-re készült el a Sziklakápolnát övező, körbefutó barlangfolyosó. A föld alatti, s megvilágított folyosó közepén kisebb térség öblösödik. Olyan az ember érzése, mintha egy ókori katakombában, föld alatti temetkezési helyen járna. Ez az érzés fokozódik, hiszen a falakból szabályos, boltíves mélyedések nyílnak és sötétlenek. Erről a különleges építményről annyit tudhatunk még, hogy főbejáratát 9 méter magas ás 18 méter széles támfalba alakították ki. A támfal tetején elhelyezett műkőkereszt Kun József, jeles miskolci szobrászművész alkotása, de ő volt az, aki kimunkálta a belső tér csillagboltozatát is. A díszes, évszámos kaput Süveges Árpád lakatosmester, a harangokat pedig Szlezák László, budapesti harang- és ércöntő készítette. A templombelső kialakításán számos jeles mester dolgozott, közülük is említsük meg Meilinger Dezső festőművészt, a szentkép alkotóját. A templom főhajóját mozaikkal burkolták, de aki körbesétál a barlangi alagútban, az eredeti, porló mésztufát láthatja.

A közel hat évtizeddel ezelőtti elképzelésből talán a külső tér megfelelő alakítása maradt el. Úgy gondolták, hogy a templomhoz vezető út két oldalát fasorral ültetik be, s ennek mentén állították volna fel a 14 stációt. A Sziklakápolna látogatóinak alkalmazkodnia kell a szertartások rendjéhez, mert a templom nincsen nyitva állandóan, felügyelet nélkül nem látogatható.

Református Istentisztelet
Minden vasárnap délelőt 11 és délután 6 órakor református istentiszteletet tartunk
a református imaházban!
Miskolctapolca, Miskolctapolcai út 3. (A strandfürdővel szemben)

Római Katolikus Szentmise
Minden vasárnap délelőt 10 órakor római katolikus szentmise a Sziklakápolnában!